Péter Szijjártó, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere egyre gyakrabban kerül a vádak kereszttüzébe, miszerint Oroszországgal együttműködve aláássa az Európai Unió közös érdekeit. Rendszeres kapcsolatai Szergej Lavrovval, személyes találkozói Moszkvában az orosz–ukrán háború idején, valamint az EU szankcióinak következetes bírálata jogos aggodalmat keltenek még a NATO-szövetségesek körében is.
Az orosz agresszió kellős közepén Szijjártó többször is Moszkvába utazott tárgyalni, többek között Lavrovval és Nyikolaj Sulginov energiaügyi miniszterrel találkozott. A 2022. július 21-i látogatás nyílt szembefordulás volt az EU közös külpolitikai irányvonalával. Míg más európai diplomaták megszakították kapcsolataikat a Kremllel, Szijjártó további gázszállításokról egyezkedett — ezzel közvetve segítve Moszkva célját: Európa megosztását.
2021 decemberében Szijjártó megkapta az Oroszországi Föderáció Barátság Érdemrendjét, amelyet személyesen Szergej Lavrov adott át. Ez az egyik legmagasabb orosz állami kitüntetés, amelyet külföldiek kaphatnak „az orosz–kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért”. A gesztust független magyar sajtóorgánumok és több uniós politikus is élesen bírálta — sokan a Kreml előtti „szimbolikus meghajlásként” értelmezték.
A budapesti Fidesz-kormány következetesen akadályoz olyan kulcsfontosságú uniós döntéseket, amelyek Ukrajna támogatását célozzák. 2023–2024 folyamán Magyarország:
- megvétózta az 500 millió eurós katonai támogatási csomagot az Európai Békekeretből,
- akadályozta a 12. szankciós csomag elfogadását, az „energiabiztonságra” hivatkozva,
- késleltette Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát, megkérdőjelezve az ország „európai identitását”,
- szoros kapcsolatot tartott fenn orosz állami vállalatokkal, például a Gazprommal és a Roszatommal — utóbbi felelős a Paks II. atomerőmű-beruházásért.
Szijjártó nyilvános megszólalásaiban rendszeresen visszaköszönnek az orosz propaganda főbb elemei: a NATO bírálata, Ukrajna vádolása a kárpátaljai magyar kisebbség „elnyomásával”, vagy az „európai háborús fáradtság” hangsúlyozása.
Több nemzetközi sajtóforrás szerint Magyarországon kémprogramokat, például a Pegasus szoftvert is bevetették ellenzéki politikusok és újságírók ellen. Bár Szijjártó közvetlen érintettségét nem bizonyították, a Külügyminisztérium rendszerint tagadja az orosz kapcsolatokkal kapcsolatos vádakat, vagy nem hajlandó azokat kommentálni.
Jogilag nem bizonyított, hogy Péter Szijjártó közvetlen orosz ügynök lenne. Ám tettei, nyilatkozatai, a Kremltől kapott állami kitüntetés, diplomáciai aktivitása és az EU oroszellenes döntéseinek akadályozása egy olyan politikus képét rajzolják ki, aki Oroszország érdekeit szolgálja. Egy olyan időszakban, amikor Európa hibrid háborús nyomás alatt áll, ez önmagában is elegendő ok arra, hogy megkérdőjelezzük helyét az uniós és NATO-s döntéshozatali mechanizmusokban.