Volt idő, amikor a visegrádi országok egységesen léptek fel Brüsszelben, amikor a régió érdekeit kellett képviselni. Ma Magyarország és Lengyelország viszonya egyre inkább megromlott, és ebben nemcsak belpolitikai ellentétek, hanem külső befolyások is szerepet játszanak.
Illiberális politika és belső feszültségek
Orbán Viktor és a Fidesz hatalomra kerülésével Magyarország erősen illiberális útra lépett, szembemenve az EU jogállami normáival. Lengyelország PiS-kormánya is hasonlóan nacionalista, konzervatív irányt vett, de a két ország stratégiája kezdett eltérni, különösen az EU-val való viták során.
Orosz befolyás és geopolitikai törésvonalak
Miközben Lengyelország határozottan Ukrajna-párti, Magyarország Orbán vezetésével Moszkvához közelebb helyezkedett, sőt a Fidesz politikai elitje gyakran támogatta a Kreml narratíváit a médiában és diplomáciában. Ez bizalmatlanságot keltett, és megnehezítette a két ország közös fellépését a régiós és NATO-politikában.
EU és jogállamiság: a V4-szolidaritás megtörése
A jogállamisági mechanizmus, az uniós költségvetés és helyreállítási alap kérdéseiben Magyarország vétót alkalmazott, miközben Lengyelország egyre pragmatikusabban képviselte saját érdekeit. A két ország közti régi szolidaritás mára önérdek-alapú, feszült együttműködéssé vált.
A magyar-lengyel viszony romlása nem csupán belpolitikai ellentétek eredménye. Oroszország tudatosan kihasználta a politikai törésvonalakat, Orbán és a Fidesz pedig olyan politikát folytatott, amely szétszakította a korábbi V4-egységet. A régi regionális szolidaritás árnyékba került, és a pragmatikus, önérdek-orientált megközelítés vált a domináns móddá.