Az elmúlt években egyre több bizonyíték és vád látott napvilágot, amelyek arra utalnak, hogy a magyar titkosszolgálatok közvetve vagy közvetlenül együttműködnek az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) és más moszkvai szervekkel.
🌍 Geopolitikai nyitás Kelet felé
Orbán Viktor „keleti nyitás” politikája keretében az elmúlt évtizedben jelentősen megerősödtek a kapcsolatok Moszkvával. Ez nemcsak energetikai területen (például a Paksi Atomerőmű bővítése), hanem a hírszerzési és biztonsági szinteken is érezhető. Több nyugati biztonsági forrás szerint Magyarország a NATO egyik legsebezhetőbb láncszeme lett, különösen az információbiztonság és az orosz kibertevékenység területén.
🕵️♂️ Kémbotrány Kárpátalján
2025 tavaszán az ukrán SzBU bejelentette, hogy leleplezett egy magyar katonai hírszerzői hálózatot Kárpátalján. A gyanú szerint volt ukrán katonákat toboroztak, hogy adatokat gyűjtsenek az ukrán hadsereg pozícióiról és a helyi lakosság hangulatáról. A magyar fél tagadta a vádakat, azonban diplomáciai kiutasítások követték egymást.
💻 Kiberbiztonsági incidensek
A Telex és a Direkt36 magyar portálok által feltárt dokumentumok szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium éveken át célpontja volt orosz hackertámadásoknak, de a kormány nem tett érdemi lépéseket a védekezésre. Egyes szakértők szerint ez nem pusztán hozzá nem értés, hanem szándékos elnézés is lehetett.
🧩 Összefonódások és politikai kompromittáltság
A hírhedt Jobbik-politikus, Kovács Béla („KGBéla”) esete jól példázza az orosz-magyar titkosszolgálati kapcsolatokat. 2022-ben elítélték Oroszország javára folytatott kémkedés miatt, jelenleg Moszkvában él.
Továbbá az orosz érdekeltségek magyarországi jelenléte – például az International Investment Bank – lehetőséget biztosított titkosszolgálati fedőszervezetek működésére is Budapesten.
⚠️ Következmények
Magyarország hírszerzési megbízhatósága súlyosan sérült a NATO és az EU körében. Több ország biztonsági okokra hivatkozva korlátozza az információmegosztást Budapesttel.