⚖️ Jogalkotás vagy jogbűvészkedés?
Az SZJA törvény 3. § (64) bekezdése kizárólag a tételes meghatározás értelmében ismeri el a családi pótlékot az 1999 után megszerzett jogosultság alapján. Ez azt jelenti, hogy azok az anyák, akik 1999 elĹ‘tt szereztek jogosultságot, elveszítik az adómentességüket.
⚠️ VisszamenĹ‘leges hatály, társadalmi kár
A módosítás a 2025. évi LIV. törvény alapján a kihirdetést követĹ‘ napon (!) lépett hatályba, visszamenĹ‘leges következményekkel, teljes bizonytalanságba taszítva az érintetteket és jelentĹ‘s anyagi terhet róva rájuk.
🧑⚖️ Jogalkotási inkompetencia politikai következmények nélkül
A módosítás a 2025. évi LIV. törvény alapján érvényes, azonban szakmai egyeztetés és társadalmi hatásvizsgálat nélkül készült, ami ismételten bizonyítja a jogalkotás minĹ‘ségi problémáit. A hibákat nem javítják, csak elhazudják – mindez alátámasztja, hogy Magyarország nem tekinthetĹ‘ működĹ‘ jogállamnak.
🛠️ Mi lenne a jogállami megoldás?
Egyedül a jogszabályok utólagos, visszamenĹ‘leges helyesbítése menthetné a helyzetet: kormányrendelet formájában történĹ‘ korrekció, majd törvénybe foglalás az Ĺ‘szi parlamenti ülésen.
🧵 Jogállamiság – csak a beszédekben létezik?
Egy valódi jogállamban a törvények világosak, elĹ‘reláthatók, és nem lépnek hatályba visszamenĹ‘legesen. Magyarországon azonban ezeket az elveket rendre figyelmen kívül hagyják, és a politikai célok felülírják a jogbiztonságot.
Amíg a jogszabályokat dilettáns módon, szaktudás nélkül, politikai érdekek szerint írják – és a hibákat nem javítják, csak elhazudják –, addig Magyarország nem tekinthetĹ‘ működĹ‘ jogállamnak.
đź–‹ Szerkesztette: saját források alapján, Ruszin Zsolt nyomán – MKOE, 2025